HarzBlog

Rögtön bele is vágok a lényegbe, hisz az uncsi hétvége és az újabb hosszú hétfő után talán ez volt a legérdekesebb. Vagy inkább a legextrémebb. Miről is volt nevezetes ez a szerda az egész világ számára? Hát nem másról, mint hogy Barack Obama lett az új amerikai elnök. A főiskola élőben közvetítette a választást, helyi idő szerint azonban erre hajnali 5-től került sor. A suli tehát már ekkor megnyitotta kapuit, az érdeklődők pedig végigizgulhatták a nehéz perceket. Bár ez az esemény számomra nem bír akkora hírértékkel, gondoltam, benézek, mert hát azért annak is meg van a feeling-je, hogy 5-re megyünk a suliba. Ezenkívül azt írták, hogy reggeliről (szendvicsek, kávé, muffin stb.) is gondoskodnak. Így hát hajnalok hajnalán el is indultunk, természetesen most is az utolsó percben. Jöttek az amcsik is, de hiába. Pont láttuk, ahogy elmegy a buszunk... Hát igen, ilyenkor még nem sűrű a forgalom. Ekkor jött azon remek ötletem, hogy fussunk egy kicsit, ugyanis a 4-es busz betér egy lakótelepre, és onnan visszafelé érinti még a tőlünk nem messze lévő keresztutcát. Így is volt, egy kis reggeli kocogás után kényelmesen elértük a korábban elmenni látott buszt, amely 4.59-re szerencsésen be is futott a suli előtti megállóba. Az informatikai kar AudiMax nevű, mindennel felszerelt előadójában már javában ment a műsor.

Az iskola AudiMax nevű előadója reggel 5.03-kor. Minden célnak megfelel

Szerintem egyébként nem volt annyira nagy szám ez az egész, sőt még a reggeli sem volt ingyen! Azért ott voltunk majdnem 3 órát, majd 8-kor kezdődött az egyetlen szerdai előadásom, a Vehrkehrsträgermanagement. Igen friss fejjel költségkalkulációt végeztünk, azt számoltuk, hogy ha egy 25 fős csoport innen Essen-be utazik, és figyelembe vesszük a kilométert, menetidőt, üzemanyag-fogyasztást, munkabért, adókat stb., akkor hány ajró lesz egy főre a részvételi díj. Hát nem volt túl egyszerű, ráadásul nem is együtt csináltuk a tanárral, hanem önállóan... De talán a vizsgán nem lesz ennyire bonyolult, legalábbis azt mondta Schröder, mert nem lesz idő megcsinálni! Hát remélem is!

Csütörtökön elmaradt a Study Skills, így csak angolra mentem be, aztán egy kicsit buszozgattam a városban (igen, ki kell használni a bérletet!). Haladok a beadandóval is, már lassan kész a kerékpáros turizmus.

Pénteken és szombaton sem nélkülöztem az iskolát, ugyanis a Vehrkehrsträgermanagement 3 nevű tárgyunk, mint már korábban írtam, két részből áll: Bus & Bahn. Eddig csak a buszos részt tanultuk, de az érdekesebb részét (Bahn) egy másik „tanár” tartotta. Ő azonban nem ér rá tanítgatni, mert bár korábban a DB-nél dolgozott, most egyéni vállalkozása van. Így két nap alatt kellett leadni egy fél-szemeszternyi anyagot, ami azt jelentette, hogy pénteken 13.30-tól este 8-ig, szombaton pedig reggel 9-től 16 óráig raboskodtunk a suliban. Ráadásul szombaton véletlenül reggel 8-ra mentem, mert rosszul emlékeztem. Még szerencse, hogy késtem 15 percet, mert így kevesebbet kellett várni. Felmentem az első emeletre, és a folyosón lévő széksoron lepihentem egy kicsit. Még az ébresztőórát is beállítottam, nehogy esetleg elaludjak...

Ez azonban nagyon érdekes volt, hisz két, szinte teljes napon át csak a vasútról beszéltünk. Sokat jelentkeztem, kérdeztem, és most már jobban ismerem a DB (Deutsche Bahn) felépítését, működését, mint a MÁV-ét. Előkerült néhány ismerős és igen hasznos fogalom is, pl. nyomtáv, űrszelvény, térközök, vonatbefolyásolás stb. Kár, hogy nekünk nincs ilyen tárgyunk! Gondolom, nagy az egyetértés... :D

Vasárnap megyünk Lipcsébe. Már elszaladtunk Gáborral a jegyekért is, hogy ne reggel kelljen kapkodni velük. Mára ennyi, a többit majd akkor írom, ha visszajöttünk. Most pedig nyugovóra térek, hisz újabb hosszú és tartalmas nap vár ránk.