A vasárnap esti mosás és a nagyjából két óra hosszáig futó gépi szárítás után ez a nap a szokásosnál korábban kezdődött, hisz a Study Skills nevű angol nyelvű kurzusunkra, amely normalerweise csütörtök délután van, most kivételesen hétfőn, reggel 8-kor került sor. Ezt a plusz-órát azért iktatták be, hogy megmutassák nekünk a könyvtári online-katalógusok használatát, a bennük való böngészés módját. Kaptunk egy-egy feladatot is, majd a keresés folyamatát és eredményét be kellett mutatni.

Mivel a Mafo csak 11.30-kor kezdődött, úgy döntöttem, hogy hazaugrom, és kinyújtózok egy szűk órára. Nagyon kellemes volt, ébredés után pedig – a kora reggeli indulás után – még egyszer reggeliztem, méghozzá még egy tányér csokis gabonagolyót. Fő a változatosság! Miután szép kényelmesen megérkeztem a suliba, leültem az utolsó szabad számítógéphez, bár sokat nem nyertem vele, hisz kb. 30-an vagyunk egy 14 gépes teremben, így nagyjából kettesével foglaltunk helyet. Elkezdtük a már régóta említett SPSS-t, amelynek első lépései nem is annyira bonyolultak, csak baromi hosszadalmas, amíg egyetlen kitöltött kérdőív adatait is rögzítjük. Azért nem kiabálom el, biztos bonyolítunk majd rajta! Most már értem egyébként, hogy miért ilyen keresett „szakma” az adatfeldolgozás...

A Tourismusorte und -regionen óránkon egy közösen választott német város marketingkoncepcióját vezettük végig a tervezéstől a kivitelezésen át a 4P-ig. A választás – az én halberstadt-i javaslatom ellenére – Berlinre esett, pedig ott már szinte minden van, nem igazán van mit fejleszteni. Ötletek persze mindenre lehetnek. Halberstadt-ban pedig szinte abszolút semmi érdekes nincs, ezért is lettem volna rá kíváncsi, hogy különböző ötletekkel mit tudtunk volna kihozni... Mikor ezt jeleztem a tanárnak, felajánlotta, hogy szóljon erről a kiselőadásom. Köszi! Ezen még erősen gondolkodom.

Az angolóra a szokásoshoz híven szintén barátságos volt, majd Hotelmanagement-en talán most először volt egy teljes óra. Sok ismerős dolgot hallottam, szóba került a termékéletciklus, a SWOT-analízis és a BCG-mátrix, amelynek egyik elemét a németek „szegény kutyák”-nak hívják, szemben a mi „döglött” ebeinkkel. Azt hiszem, iskolatémában elég sok mindent sikerült megosztanom...

Kicsivel este 8 előtt már befejeztük az órát. A Brauhausban fél kilenctől kezdődött egy turizmus-törzsasztal nevű rendezvény, ami annyit takar, hogy a hallgatók és a tanárok együtt, kötetlenül beszélgetnek. Gondoltam, elnézek erre, de sok értelme nem volt. A két tanár lemondta a találkozót, így maradt néhány hallgató, akiket még sose láttam. Azért beszélgettünk egy kicsit, majd szépen elköszöntem, vacsorára ettem egy Döner-t és a következő busszal szépen hazamentem. Ezzel egy újabb és immár mozgalmasabb hétfőt hagytam magam mögött.