Nagyjából ezek jellemezték a pénteki napomat. Mivel a MensaParty után sikeresen elaludtam a csütörtöki angolról, úgy döntöttem, hogy nagyon szorgalmas és lelkiismeretes fiúcska leszek, és pénteken bepótolom ezt a súlyos elmaradást annak ellenére, hogy csütörtökön éjjel, amikor a szomszédban voltunk, Domi kitalálta, hogy szívesen futna egyet, csak nincs kedve egyedül elmenni. Természetesen senki nem jelentkezett kíséretre, mert elég csípős hideg volt aznap este. Gáborral aztán gondoltuk, hogy jót teszünk, el is kísértük, de kerékpárral követtük őt. Így lassan tekerve, néhol gurulva egész kényelmes dolgunk volt.

No de péntek... fel is keltem hát hajnalok hajnalán, ugyanis az angol reggel 8-kor kezdődött. Egész jól értettem a dolgokat, óra végén pedig átvettük a közkedvelt igeidőket. Suli után hazamentem szusszanni egyet, mert nemsokára kezdődött (volna) a jogging. Meg is érkeztem hát időben a „megbeszélt” helyre, de egy lélek sem volt ott. Úgy látszik, nem volt egyértelmű, hogy az iskola tornaterme vagy a városi Sportzentrum a helyszín. Ekkor elhatároztam, hogy nem érdekel, én nem sportolok semmit! Különben is, kinek van kedve kint a hidegben futkározni?! De aztán írtam egy e-mailt (ti. egy állandó időpontot sem sikerült még tisztázni), és ha jön rá válasz, adok még egy esélyt nekik, de főleg magamnak.

Beugrottam még a suliba is ebédelni. Ez sokkal kényelmesebb, itt csak elkérem az ételt, és nem otthon kell vele kínlódni, mosogatni. Amúgy az amcsi srác jelezte, hogy nem ártana takarítani, meg ilyesmi. Ezzel valamennyire én is egyetértek, csak eddig még senkinek nem volt kedve hozzá. A fürdőszobában már csaknem fekete a járólap, lévén, hogy érkezésünk óta itt még senki nem mosott fel. Azért persze ő is megéri a pénzét, inkább vett egy nagyobb kukát ahelyett, hogy gyakrabban kivinné a kisebbet. Úgy van,  gyűjtsük csak a szemetet, most már elfér kényelmesen! :D

Délután még találkoztam a honfitársakkal az állomáson, ők ugyanis karácsonyra hazautaznak. Érdeklődtünk az állomáson, ugyanis az Europa-Spezial kedvezménnyel már 39 ajróért el lehet menni vonattal Budapestre. Én viszont maradok! :P

Akartam egy kicsit fotózni is, de mostanában ez egyszerűen képtelenség. Az akkuk egyszerűen nem töltődnek fel rendesen. Volt, hogy már több, mint 24 óráig töltöttem azokat a (...) akkukat, és hiába... A gép be se kapcsol, csak pirosan villog. Ez tarthatatlan, sürgősen be kell szerezni egy új töltőt új elemekkel, úgyhogy több helyen is szétnéztem a városban, esetleg még Halberstadtban is próbálkozom. Nem akarok túl drágát se venni, de nem szeretném egy év után újra cserélni sem.

Este már biciklivel mászkáltam, azzal mentem vásárolni is, mert ha mindenhol a buszra várok, enyhe túlzással csak másnap reggelre érek haza... A Kauflandban gyakran még meleg a zsemle a polcokon, ilyenkor általában szoktam venni. Már akkor éreztem, hogy nagyon jól fog esni a friss margarinos zsemle otthon, úgyhogy ebben a tudatban hazaérve első utam a konyhába vezetett. Ez volt az elővacsora, aztán jött a folytatás.

Végezetül még megemlítem, hogy Gábor visszamenőleg több képet is feltett a blogjára, amelyeket az én száraz szövegeim után erősen ajánlok megtekintésre. Klikk tehát DeathZombie nevére, már csak azért is, mert több fotón mellékszereplő vagyok!